Joe Biden aláírta az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot
Aláírta Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a Fehér Ház kertjében a körülbelül 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot.
Aláírta Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a Fehér Ház kertjében a körülbelül 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot.
Hétfő este kerül sor a két szuperhatalom virtuális csúcstalálkozójára, amely előtt a felek kemény üzengetésbe kezdtek.
Remekeltek a pénteki kereskedésben az amerikai tőzsdéken jegyzett kannabisz-vállalatok, két számjegyű emelkedést láthattunk több részvény esetében is. A legújabb, republikánus vezetésű kongresszusi marihuána legalizációs törvényjavaslat okán egyre több figyelem fordul az elmúlt hónapokban "elfeledett" szektor irányába, a kedvező negyedéves gyorsjelentések és egyéb szektorspecifukis hírek pedig csak tovább fokozták a hangulatot a múlt hét utolsó kereskedési napján.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Egy évvel Joe Biden elnökké választása után úgy tűnik, igencsak nehéz helyzetbe került az Egyesült Államok 46. elnöke és az egész Demokrata Párt. Amerika első emberének népszerűsége szabályos mélyrepülésben van, szinte hetente bukik ki valamilyen jobb esetben bénázással, rosszabb esetben számottevő politikai kudarccal kapcsolatos hír. A Joe Biden által képviselt centrista, jobboldali szavazóknak is apellálni próbáló politika eddig látványosan nem vezetett eredményre, a Demokrata Párton belül egyre nagyobb a szakadás a mérsékelt és progresszív baloldali politikusok közt. Ha minden így megy tovább, a mérsékelt republikánus politikusok előretörése borítékolható, de még az is lehet, hogy a 2024-es elnökválasztás elhozza majd Donald Trump visszatérését is.
Az APEC az év utolsó nagyszabású csúcstalálkozója, amelyen várhatóan az amerikai, a kínai és az orosz elnök is felszólal.
Kína felemelkedése minden szempontból kihívást jelent az Egyesült Államokra nézve, a két ország vetélkedése pedig az utóbbi években egyre inkább nyilvánvalóvá vált. Ez alól természetesen nem képez kivételt a hírszerzés sem, ugyanis ilyen körülmények mellett igencsak felértékelődik a másik fél szándékait illetően megszerzett információ. Az utóbbi évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az amerikai hírszerzésnek egyre nehezebb dolga van, ha a kínai vezetés szándékairól akar hitelesen informálódni. Ez pedig szoros összefüggésben van azzal a folyamattal, amelynek eredményeképpen Hszi Csin-ping saját személye köré szervezett lényegében minden hatalmat az ázsiai országban.
Viszonylag sok ideje nem foglalkoztunk már mélyrehatóan a kannabisz szektor helyzetével, az év első felében és tavaly év végén gőzerővel zajló legalizációs törekvések óta valamelyest ugyanis elcsendesültek a hangok a témában. Mostanában azonban a szektor iránt érdeklődő befektetők ismét felkaphatták a fejüket több, a kannabiszcégek számára kifejezetten örömteli hírre, nemrég például a demokraták felől érkező, az iparágban tevékenykedő vállalatok finanszírozását elősegítő törvényjavaslattal kapcsolatban olvashattunk híreket, de a napokban a republikánusok oldaláról is megjelent egy törvényjavaslat, ami bizakodásra adhat okot a befektetők számára. Elemzésünkben körüljárjuk a legfrissebb fejleményeket, kitérünk az amerikai szövetségi szintű legalizálás kilátásaira és hátráltató tényezőire, illetve az iparág legjelentősebb szereplőit nézzük meg közelebbről.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Barack Obama is megjelent a glasgow-i COP26 klímacsúcson, amelyen összesen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. Obama kritikus kijelentéseket intézett, amelyből nem csak Amerika riválisai, de a Trump-adminisztráció is kapott.
Egy szövetségi fellebbviteli bíróság átmenetileg felfüggesztette a Biden-kormányzat azon tervét, amely szerint a legalább 100 főt foglalkoztató cégeknél kötelező legyen az oltás – számol be róla a Reuters.
Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött.
Röst Gergely járványmatematikus számba vette a magyar koronavírus-járvány kialakulásának okait, a közép-európai trendfordulót, és a lehetséges folytatást. Az Egyesült Államokban mától már 5 éves kortól oltják a gyerekeket. A koronavírus hírei percről percre.
Képmutatással vádolják a világ vezetőit, mivel a COP26 klímacsúcs alatt ellepték Glasgow környékét a magánrepülőgépek. A hatalmas szennyezés mellett a kiszolgáltatott közösségek kirekesztése miatt is támadás érte a szervezőket.
New Jersey demokrata kormányzója, Phil Murphy megtartotta pozícióját a republikánus Jack Ciattarellivel szemben, de nem sok választotta el a meglepetést jelentő bukástól.
Új szlogent találtak maguknak az Egyesült Államokban Joe Biden elnök politikai ellenfelei: ellepte a köztereket, lelátókat és a közösségi médiát a „Let’s go, Brandon!” – vagyis „Hajrá, Brandon!” jelmondat. A látszólag ártalmatlan szlogen mögött egy igencsak vulgáris politikai állásfoglalás húzódik meg.
Több fontos választás, népszavazás is lezajlott tegnap az Egyesült Államokban; a Republikánus Párt emberei váratlanul jól szerepeltek, míg a demokraták aránylag gyengébben teljesítettek. Elemzők szerint a mostani eredmények előre jelezhetik a 2022-es időközi választások eredményét, mely során visszaszerezhetik a többséget a republikánusok a Kongresszus alsó- és felsőházában, illetve jelzik Joe Biden elnök népszerűségének gyors kopását is.
Moszkva elutasította szerdán Joe Biden Vlagyimir Putyinnak címzett előző napi bírálatát, amelyben az amerikai elnök azt kifogásolta, hogy orosz kollégája nem jelent meg a glasgow-i klímacsúcson, és országa nem járult hozzá kellőképpen a nemzetközi konferencia sikeréhez.
Az amerikai média előrejelzései szerint a republikánus Glenn Youngkint választották Virginia következő kormányzójává.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. A felelősségteljes feladat ellenére nem teljes a vezetők figyelme, Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is elbóbiskolt a konferencia alatt.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
